A meditáció fajtái 6. Zen meditáció

A Zen meditáció, más néven Zazen, egy olyan meditációs gyakorlat, amely a japán Zen buddhizmus hagyományaihoz kapcsolódik. Ez a meditációs forma az egyszerűséget és a jelen pillanat teljes elfogadását hangsúlyozza.

Fő jellemzői:

  1. Testtartás:

    • A Zazen gyakran lótuszülésben történik, de féllótusz vagy akár egyenes háttal ülve széken is gyakorolható.

    • A gerinc egyenes, a kezeket a “kozmikus mudra” pozícióban tartják (a bal kéz a jobb kézben, a hüvelykujjak finoman érintik egymást, egy oválist formázva).

  2. Légzés:

    • A légzés természetes és mély, különösen a hasra koncentrálva.

    • A kilégzés gyakran hangsúlyosabb, mint a belégzés.

  3. Figyelem és fókusz:

    • A Zen meditáció célja nem a gondolatok elnyomása, hanem azok tudomásul vétele és elengedése.

    • A figyelmet a légzésre, egy koanra (egy meditációs kérdésre vagy paradoxonra), vagy egyszerűen a jelen pillanatra irányítják.

  4. Gondolatok megfigyelése:

    • A gondolatokat nem ítélik meg, nem ragadnak bele; egyszerűen hagyják őket áramlani.

    • Ez a hozzáállás elősegíti a belső békét és a tiszta tudatosságot.

  5. Csend és fegyelem:

    • A Zen meditáció gyakorlása csendben történik, és különös figyelmet fordítanak a meditációs hely atmoszférájára.

  6. Cél:

    • Bár nincs kifejezett “cél”, a gyakorlat arra irányul, hogy megtapasztaljuk a belső csendet, és közvetlen kapcsolatba kerüljünk az “igazi énünkkel” vagy a valóság természetével.

Hatásai:

  • Javítja a koncentrációt és a tudatosságot.

  • Csökkenti a stresszt és elősegíti a lelki nyugalmat.

  • Mélyebb önismerethez és spirituális ébredéshez vezethet.