Anyósom utál engem

Anyósom utál engem – mit tehetek?

Nagyon megterhelő érzés, ha valaki azt tapasztalja, hogy az anyósa ellenséges vele. Különösen fájdalmas lehet, amikor minden igyekezete ellenére kritikát, elutasítást vagy bántó megjegyzéseket kap. Fontos azonban különválasztani azt, amit valóban tapasztalsz, attól, amit az anyósod viselkedéséből feltételezel. Lehet, hogy tényleg nem kedvel, de az is előfordulhat, hogy nehezen engedi el a gyermekét, féltékeny a kapcsolatotokra, vagy egyszerűen így fejezi ki a bizonytalanságát.

Először próbáld meg pontosan megfogalmazni, milyen helyzetekben érzed az ellenszenvét. Folyton kritizál? Kihagy a családi döntésekből? Mások előtt megaláz? Beleavatkozik a házasságotokba? A konkrét viselkedésről könnyebb beszélni, mint arról az általános érzésről, hogy „utál engem”.

A pároddal nyugodtan beszélj erről, de ne kényszerítsd arra, hogy válasszon köztetek. Ne azt mondd, hogy „anyád elviselhetetlen”, hanem inkább azt: „Amikor édesanyád így beszél velem, megbántva és kiszolgáltatva érzem magam. Arra lenne szükségem, hogy ilyenkor állj mellém.” A határok kijelölése elsősorban annak a feladata, akinek a szülőjéről van szó, de neked is jogod van kulturáltan megvédeni magad.

Nem kell mindenáron megszerettetned magad. Légy udvarias, korrekt és következetes, de ne alázkodj meg a béke kedvéért. Ha bántó megjegyzést tesz, nyugodtan mondhatod: „Kérlek, ne beszélj velem ilyen hangnemben.” Ha folytatja, fejezd be a beszélgetést vagy rövidítsd le a találkozást.

A cél nem feltétlenül a meghitt kapcsolat, hanem egy kölcsönösen tiszteletteljes viszony. Ha minden próbálkozásod ellenére folytatódik a bántás, csökkentheted a találkozások gyakoriságát. Nem kötelességed eltűrni a megalázást csak azért, mert családtagról van szó. A legfontosabb, hogy a pároddal egységet alkossatok, és közösen védjétek a kapcsolatotok határait.