Igen, teljesen normális. A szerelem és a társ iránti vágy nem tűnik el egy bizonyos életkor elérésével. Sok idős ember újra szerelmes lesz özvegység, válás vagy hosszabb egyedüllét után.
Persze a környezet gyakran meglepődik ezen, mert él az a tévhit, hogy a szerelem csak a fiataloké. Valójában az időskori szerelemnek is megvannak a maga szépségei. Gyakran nyugodtabb, érettebb, őszintébb, és inkább a kölcsönös tiszteletről, a biztonságról és a lelki társ megtalálásáról szól.
Ha valaki azt kérdezi: „Szerelmes a nagymamám… ez normális dolog az ő korában?”, akkor egy kiegyensúlyozott válasz lehet:
Igen, teljesen normális. Az érzelmek nem függenek az életkortól. Egy idős embernek ugyanúgy szüksége lehet szeretetre, törődésre és társaságra, mint egy fiatalnak. A szerelem örömet, reményt és új célokat adhat az életnek, ezért nem szabad furcsának vagy helytelennek tartani, ha egy nagymama szerelmes lesz. Természetesen minden kapcsolatnak az őszinteségen, a kölcsönös tiszteleten és a bizalmon kell alapulnia, életkortól függetlenül.
